A reaktorból kiszabadult radioaktív anyagok felezési ideje, a kibocsátás részaránya és aktivitása:
 A Csernobili Atomerőmű 
4. blokkjában bekövetkezett robbanás során a reaktorépület szinte teljesen
megsemmisült, emiatt a reaktorban található radioaktív anyagok egy része
szinte akadálytalanul kerülhetett a környezetbe. A kibocsátás a baleset
után kb. egy hétig volt jelentős (ennyi idő alatt sikerült eloltani az
égő grafitot). A kikerült radioaktív anyagok összes aktivitása a becslések
szerint 1-2 EBq (exabecquerel) lehetett.
(A Becquerel az aktivitás mértékegysége, 1 Bq = 1 radioaktív bomlás másodpercenként.)
A reaktorból kiszabadult radioaktív anyagok felezési ideje,
a kibocsátás részaránya és aktivitása:
Nuklid      Felezési idő   Kibocsátás (%)   Aktivitás (PBq)
Xe-133          5.3 nap           100          6500 
I-131 8.0 nap 50 - 60 ~1760
Cs-134 2.0 év 20 - 40 ~54
Cs-137 30.0 év 20 - 40 ~85
Te-132 78.0 óra 25 - 60 ~1150
Sr-89 52.0 nap 4 - 6 ~115
Sr-90 28.0 év 4 - 6 ~10
Ba-140 12.8 nap 4 - 6 ~240
Zr-95 1.4 óra 3.5 196
Mo-99 67.0 óra >3.5 >168
Ru-103 39.6 nap >3.5 >168
Ru-106 1.0 év >3.5 >73
Ce-141 33.0 nap 3.5 196
Ce-144 285.0 nap 3.5 ~116
Np-239 2.4 nap 3.5 ~95
Pu-238 86.0 év 3.5 0.035
Pu-239 24 400.0 év 3.5 0.03
Pu-240 6 580.0 év 3.5 0.042
Pu-241  13.2 év 3.5 ~6
Cm-242 163.0 nap 3.5 ~0.9

A baleset során a reaktorban lévő nemesgázok (kripton, xenon) 100%-a a környezetbe került. (A nemesgázok nem lépnek kémiai kapcsolatba környezetükkel, azaz nem kötődnek meg, emiatt bármilyen anyagban igen mozgékonyak.) A szintén eléggé mozgékony jód-, tellúr-, és cézium-izotópok 10-20%-a jutott ki. (A xenon mellett ezek jelentették a kibocsátott aktivitás legnagyobb részét.) Ezek az izotópok az égő grafit által felmelegített levegővel együtt több kilométer magasságba emelkedtek, és igen nagy távolságba is eljutottak.

 A robbanásnál a reaktor üzemanyagának kb. 3.5%-a, azaz 6 tonnányi fűtőelem szóródott szét a reaktor körül. A nagyobb fűtőelem-darabkák a reaktor közvetlen környezetében a talajra estek, a kisebb (néhány mikrométeres) darabkák jelenlétét viszont több száz kilométerre is ki lehetett mutatni. (Magyarországon is találtak ilyen, Csernobilból származó ún. forró részecskét.) A kevésbé mozgékony izotópok (stroncium, cirkónium, cérium, bárium stb.) az üzemanyagba ágyazódtak, ezért ezeknek is kb. 3.5%-a került a környezetbe a fűtőelem-darabkákkal együtt.

 A radioaktív anyagok két nagyobb 
hullámban jutottak ki a reaktorból. Az első nagyobb kibocsátás közvetlenül
a robbanás után volt észlelhető, ebben a szétszóródott üzemanyag,
és a nemesgázok domináltak. A második hullámot a baleset utáni 7-10.
napokon tapasztalták, amelynek a reaktorban fellépő magas hőmérséklet
volt az oka. A 10. napon a reaktorzóna átolvasztotta maga alatt
a betont, emiatt más anyagokkal is érintkezhetett.
Ennek következtében a zóna hőmérséklete, és ezzel a radioaktív anyagok
kibocsátásának mértéke is lecsökkent.
 A légkörbe került radioaktív anyagok 
vagy egyszerűen lesüllyedve, vagy a lehulló csapadékkal együtt kerültek
a földfelszínre. A talaj szennyezettségét általában a cézium-137
négyzetméterenkénti aktivitásával adják meg, ez az izotóp ugyanis
könnyen mérhető és nagy a felezési ideje. Ez alapján a legszennyezetteb
területek: az oroszországi Byransk, és a fehérorosz Gomel és Mogilev
régiók. Ezekben a körzetekben néhány faluban a cézium-137 aktivitáskoncentrációja
az 5000 kBq/m2-t is elérte. (Összehasonlításképp: Portugáliában
0.02 kBq/m2-t mértek a csernobili baleset hatásaként.)
A balesetet követően kezdetben délkeleti 
szél fújt, azaz a légkörben levő radioaktív izotópok, az ún. "radioaktív
felhő" északnyugati irányba indult, ezáltal szennyeződött el
Skandinávia, Hollandia, Belgium és Nagy-Britannia. Ezután megfordult
a szél iránya, és a felhőt Dél- és Közép-Európa fölé fújta. 
A radioaktív izotópok koncentrációja azokon a helyeken 
nőtt meg jelentősen, ahol a felhő átvonulása csapadékkal párosult.
Ez történt Ausztriában, Svájcban, Magyarországon
az Észak-Dunántúlon, Németország és Skandinávia egyes részein. Ausztriában
például egyes vidékeken 30-60 kBq/m2 volt a cézium-137
aktivitáskoncentrációja. Európa legkevésbé szennyezett országai Spanyolország,
Franciaország és Portugália voltak. Európán kívül Japánban és Észak-Amerikában
lehetett a balesettel összefüggő, csekély radioaktivitás-növekedést
mérni. A déli féltekén nem lehetett kimutatni a baleset hatását. 
 
A cézium-137 koncentrációja a levegőben 1986 ápr. 26-máj. 3. 
(A Frissítés gombbal az animáció újraindul!)

Forrás: www.smhi.se